én ülök a szembogárban,
bennem van a titkos minta.
én vagyok az erdő mélyén
beszippantó éj sötétje:
levél szagú, fojtó tinta.

én rázom éjjel a fákat.
én vagyok a bagoly szárnyon
puhán sikló bársony árnyék,
botladozó talpak alatt
reccsenő gally – ki van még itt? –
érzékcsaló gonosz játék.

én vagyok a káosz-tenger,
víz nyomása a fenéken.
levegő és fények nélkül
én kavargok lenn a mélyben:
bennem úszom álom-ébren.