2009. szeptember 11., péntek

ha mindennek
a rossz oldalát
látod,
lehet, hogy
a rossz oldalon
állsz

2009. március 29., vasárnap

nem feszülök
fel a
feladatra,
szürke fejjel nem pörgök,
hogy a dolgoknak
így
meg úgy
kell lenni -
zöld levélke vagyok
széles vízre esve,
hullámokon fekszem:
boldogságom ennyi.

2009. március 13., péntek

Atlantiszaim fölött ha
egy hullám megtörik,
ha az arcom csupa víz
bár eső nem esik,
ha a múltak roppant súlya
a vállam eltöri,
jelenem elillan,
jövőm csak emberi,
akkor kell az erő
újat kezdeni.

2009. február 15., vasárnap

ha a test hajladozik,
a testhajlat illatozik

2009. február 12., csütörtök

you know
it seems
i've always been
in love with him
i mean always
not just
in this life

2009. február 1., vasárnap

minden egyes szívdobbannás egyszeri
legszebbek a Föld tűnékeny kincsei
egy mosolyban
fénysugárban
szerelembe zuhanásban
ott vannak a múlandóság édesítő cseppjei

2009. január 31., szombat

valamikor még verseket írtam
egy sóhajtással nevettem, sírtam
levél ha moccant, szívemhez koccant
mély tenger súlyát a vállamon bírtam

éjféli erdőkben fehéren nyíltam
megszülettem a kiásott sírban
bogár ha koppant, a szívem roppant
valamikor még verseket írtam

2009. január 30., péntek

Felpuhul, ernyed, kinyílik, tágul,
a védelem enged, a kapu kitárul.
Ha kész vagy az útra, hát indulj el rajta,
én szeretve engedlek az új világba.

2009. január 28., szerda

hegytetőn a hó ha ébred
tiszta, mint egy angyal szárnya
alighogy életre enged
a föld sötét mélye várja

magot duzzaszt láthatatlan
szövet feszül, csíra pattan
virág nő a varázsüstből
kibújik a meleg földből

mire új magokat érlel
- akik megint vízre vágynak -
a hegyre az őszi széllel
újra páracseppek szállnak


a kör akár ördögi kör is lehet
a spirál magasba és mélybe vezet

2009. január 27., kedd

ó, Enyészet,
hozzád írom e hevenyészett
sorokat,
míg felhörpintem boromat
(igazából sörömet, de az nem jön ki,
meg hát úccse láccik)
hogy kegyes légy velem,
ha elhúzom belem,
mikor a Sors, az Egyetlen
kioffol kegyetlen

2009. január 26., hétfő

a vágyak
és a vágyott tárgyak
mind fényes gondolatszálak
mik pókhálóként lesben állnak
hogy ne szálljanak a szellemszárnyak

2009. január 25., vasárnap

csalóka napfény hiteget
a szívek tartják a hideget
a világban látom
és utálom
saját szánalmas gyávaságom

2009. január 24., szombat

valami energia
koncentrált hatalom
az erő visszatér
és varázsol,
ha akarom

2009. január 23., péntek

a zöld köszön a fák alatt
a világgal mindig szerelemben
állandó nászban
édes halálban
kettős hélix
örök főnix

2009. január 22., csütörtök

a jógi halála

a tető széttörik
a lélek felrepül
a földön kezdett szabadság
semmivé teljesül

2009. január 21., szerda

mennyit küzdök ellened!
mégis látnom engeded
tavasszal az első fényes rügyeket.
túlkiabálom hangodat,
ha fáradok, mégis érzem
támasztó karodat.
bár lennék bölcs, mint a kő
engedelmes, mint az elemek
de mégis én kaptam a többet,
mert akarva is egy lehetek veled

2009. január 20., kedd

Inanna dala

szólít az erdő, nyílnak az ágak
a mély sötétbe hívnak az árnyak
szőnyegként vár a
lomha kék pára
nem sejtem, merre az út, de a lábam látja

lápisz nyakékem bokorág foglya
őrt álló gallya palástom fogja
mind el kell hagynom
tovább kell adnom
a sötét nővér elé meztelen kell jutnom

duzzad az este, sötétje tágul
a könnyű bársony mögöttem zárul
mindegy, ki voltam
mindenki voltam
ismerős mindegyik íz a varázsitalban

már nem is érzem, hogy átjutottam
a testem bábu, kőmozdulatlan
aprócska dallam
jár a nyomomban
csak mint az érfalakon a vér ha surran


A dallam, ami a verset vezette, Lhasa de Sela: Con toda palabra c. dala. A videót ma láttam először, a verset évekkel ezelőtt írtam. Azt hiszem, hasonló helyeken jártunk.


2009. január 19., hétfő

lucifer

hullócsillag a kerek égen
fénylő fehér a feketében

2009. január 18., vasárnap

a szellem most bebújt a testbe,
s ott lábát behúzva félholtan alszik,
mint avar alatt a dermedt bogár.
a test bután, vaksin hunyorgat:
nem érti, nedvei hová sodorják,
biztos léptekkel merre is jár.

2009. január 17., szombat

Fényes nappalaim körül,
mint szikrázó lombok alatti sötétben
settenkedik az árnyék,
hűvös mutatóujjával megkocogtatja homlokomat,
s halálgondolatokat küld
vagy fásultsággal vattázza köröttem a teret.

2009. január 16., péntek

nem tudom követni minden fonalad
egy csomó gombolyag
és mindig elszalad
simán, fordítottan potyognak a szemek
a lapot bevették, majd értesítenek

2009. január 15., csütörtök

nem könnyű, de súlya sincs
a tehetség meg az élet
meg a többi fontos részed
nem ajándék,
nem feladat,
nem bilincs.
vér az érben,
pont a térben,
mély lélegzet a tüdőben,
kezdetvégzet az időben.

2009. január 14., szerda

mielőtt a világ kezdett volna lenni,
egy létező volt: a minden és a semmi.
az egység magjából kitört, mint a csíra
az árnyat szülő fény, s kettéhasította:
az egy lényeget már láthatatlan hordta
a jóra és rosszra szétszakított forma.

2009. január 13., kedd

esőtől, fagytól porlik a szikla,
nem marad erős, nem marad tiszta

2009. január 11., vasárnap

körém gyűlnek, mint tépett verebek,
elfáradt őszi levelek,
a jelmezek, miket lelkem levetett

2009. január 10., szombat

ahogy a diót töröm,
úgy írok verseket.
nagy roppanással törik
a csont, héj,
s már látom, fényes-e
– hulljon a férgese –
de finoman bontom tovább,
a bele egész maradjon,
ne vegyen, adjon,
végül ráfújok, ahogy
Isten a lelket lehellte,
s ha ott van - ott vagyok benne,
még sokáig cirógat
kesernyés íze

2009. január 9., péntek

kövek a kútban
beledobáltam
én akartam
mit tagadjam

2009. január 8., csütörtök

levetni szánalmas aljasságom
mint szennyes ruhát
és megfürödni
kilépni a belsô sötétségből
mint betegségből
és üdvözülni

2009. január 7., szerda

kiszámoló

nyugtalanság lüktetése
türelmetlen várakozás
várakozás
várakozás
tekintetek keresése
önmagamon szánakozás

2009. január 6., kedd

az ismerős varázslat
fekete örvénnyel
újra kavarog,
nem kímél,
mutatja ki vagyok:
szívem az eszemtől messze csavarog

2009. január 5., hétfő

kis kezeket fogsz, járni tanítasz
körbeölelsz puhasággal
kis takarót igazítasz
az arcod kis arcok napja
mind a te fényedet issza

közben egy sötét szobában
magára hagyottan szenved
gondoskodást könyörögve
zokog a gyermek benned

2009. január 4., vasárnap

jót akartam tenni:
jó akartam lenni.
lelkem kitettem:
lelkem eladtam.
hamis bálvány a jóság,
cukorba mártott pondróság

2009. január 3., szombat

csak a bűnösnek van megváltás

2009. január 2., péntek

a jót a rossztól elválasztó karddal
vakon küzd a harcos
lelkéből kiköpött sötét fele ellen,
amíg meg nem látja:
erő és bátorság célja, hogy a térben
a belső bölcsesség tetteket teremjen

2009. január 1., csütörtök

ég tágasságát körberajzolva,
fák tisztaságát a földbe mosva,
szél szabadságát a ruhámra írva,
TÉGED esik az ünnepi eső