vége lesz-e valaha a mostnak
a gyerek-én s az öregasszony egybeolvad-e
engem is szenvtelen, üres testként mosnak
fémtepsiben táncol a lélek ünnepe
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
régi betűkkel rótt lapok susogása, puha léptek nesze befelé, elfeledett erdő mélyi tisztás, alga lepte kincs a víz alatt, múlhatatlan mámor a gyengeségben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése