csontból s jégcsapból ácsolt ketrecekben
ül a magány, s millió gyermeke;
köztük kongva bolyongó emberekben
a szeretet bujdosó remete
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
régi betűkkel rótt lapok susogása, puha léptek nesze befelé, elfeledett erdő mélyi tisztás, alga lepte kincs a víz alatt, múlhatatlan mámor a gyengeségben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése