fölöttem a felhők, körben zöld hegyek
leülök a lépcsőn, tovább nem megyek
forgatom a könyvet, minden lap fehér
nem a csend törik már, hanem a kenyér
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
régi betűkkel rótt lapok susogása, puha léptek nesze befelé, elfeledett erdő mélyi tisztás, alga lepte kincs a víz alatt, múlhatatlan mámor a gyengeségben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése