komoly képpel, tudósfövegben
ha mérik, ki a bölcsebb,
a végtelenből a végtelenbe
ki jutott el messzebb,
a bíráknak fügét mutatok,
nekem a kicsik a nagyok
– én bölcs? – csak nevetek –
én a bolond vagyok.
szívem a vezérem,
hasznomat nem nézem,
kenyerem bármikor
álomra cserélem,
ha nem kapok is, adok,
magamnak nem hagyok,
szabadon szeretek:
én a bolond vagyok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése