túl a bőröd melegén,
a gondolatok seregén,
túl a szomjas, kesze-kusza,
szorongató szándékon,
túl a való világon,
túl a poros hiányon,
túl az utált, én-tudatból
kitagadott árnyékon,
túl az összes, ezeréves
csapdafoggal rádcsattanó
emléken –
valahol a pupillán túl
feltáruló csillagos ég
mélyében